A magyar kormány 2010. december 22-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célértéket jelentősen meghaladó, ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék.

A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában a középmezőny alsó részébe lép elő. Ezzel a plusz vállalással Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió összesítve is túllépje a maga számára meghatározott 20 százalékos megújuló energiaforrás hányadot.

A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességének növekedését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti.

A cselekvési terv felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi szemléletalakítást szolgálják. Magyarország Nemzeti megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve munkaváltozatának társadalmi és szakmai egyeztetésére több fázisban került sor.

Elindult az Új Széchenyi Terv, megnyílnak a régen várt, megújuló energia pályázatok!

A január 14-i ünnepélyes bejelentést követően indul útjára az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amely egy 10 évre előretekintő gazdaságfejlesztési program. Az ÚSZT vitairata jelölte ki a gazdaság fejlesztésének fő kitörési pontjait, melyekhez igazodva, 2011. január 17-én olyan pályázati rendszer indul útjára, amelyben a jól működő konstrukciók megerősítése mellett újak is megjelennek. Az új kiírásokra a pályázók március 1-jétől nyújthatják be projektötleteiket.

Első körben, január 17-től lehet pályázni egyes vállalkozás- és közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás területén induló konstrukciókra.
Ezt követően március 1-jétől lesz lehetőség vállalkozás-, zöldgazdaság-, közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás, egészségipar, és tudomány-innováció területén uniós támogatásra pályázni. 79 darab felhívásra március 1-től lesz lehetőségük a pályázóknak projektötletüket benyújtani.