Az építtetőknél visszatérően előkerül az engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő kivitelezés gondolata, hogy megspórolják a tervezés, és az engedélyezési eljárás költségeit, vagy a megengedettnél nagyobbat építsenek. Ilyen esetekben csak azt lehet mondani, hogy fel kell készülni ennek várható következményeire is. Az építésügyi bírsággal kapcsolatos eljárás részleteit a 245/2006 (XII.5.) korm. rendelet szabályozza. Amennyiben megállapítják az engedély nélküli építkezés, vagy az engedélytől eltérő kivitelezés tényét, a kiszabott bírság számítása az építmény számított értéke, figyelembe véve a készültségi fokot is. Ebben az esetben az építmény értékének kiszámításánál nincs jelentősége annak, hogy a konkrét családi házat mennyi pénzből, milyen módon, milyen anyagból építették, a számítást az említett rendelet alapján kell elvégezni.
A rendelet értelmében az egyes építmények értékét a következő összegek alapján kell számítani:
családi ház, üdülő, hétvégi ház – legfeljebb két egység 140.000 Ft/m²
többlakásos épület 160.000 Ft/m²
gépkocsitároló, fedett gépjárműbeálló, kerékpártároló 100.000 Ft/m²
Most csak a családi házakkal kapcsolatos leggyakoribb példákat emeltük ki. Fenti összegeket az épület összes bruttó szintterületével kell szorozni. A bruttó szintterület egyszerűen meghatározva az épület külső kontúrja által körbe zárt terület, a tetőtéri szinten csak az 1,90 méternél nagyobb belmagasságú területekkel számolva. Ezeket a területeket minden szinten összeadva kapjuk az épület összes bruttó szintterületét.
Ha példának veszünk egy 8m * 17m méter befoglaló méretű, földszintes családi házat, akkor annak értéke:
8m * 17m =
Az építmény értékét a készültségnek megfelelő szorzóval csökkentik, a szorzókat a rendelet a következők szerint határozza meg:
|
megkezdett munkanem |
|
|
alapozási földmunka, és alapozás |
0,1 |
|
függőleges teherhordó szerkezet |
0,2 |
|
födém építés |
0,4 |
|
tetőszerkezet |
0,6 |
|
válaszfalak |
0,7 |
|
vakolás |
0,9 |
|
burkolás |
1,0 |
Ha az eljárás idején az épület még kivitelezés közben van, akkor a készültségének megfelelő szorzóval számítják az értékét.
A bírság mértéke (szintén csak a családi házak esetében jellemzőeket kiemelve):
|
engedély nélküli építés esetén |
50% |
|
engedélytől eltérő építés esetén |
40% |
|
engedély nélküli bontás esetén |
30%
|
Tehát ha példa családi házunkat engedély nélkül építették meg teljesen készre,
a büntetés mértéke: 19.040.000 * 50% =
Ha esetleg még ehhez hozzáépít egy 70 m²-es télikertet is akkor értelemszerűen a
Tehát a kiszabandó bírság
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ilyen esetekben az első határozat fennmaradási engedély kérelem beadására kötelezi az építtetőt, a szükséges összes formai elem, tervek stb., elkészíttetésével, beadásával. Nyilvánvalóan ennek összes költségével együtt. (becsült érték: +
Még egy adalék, megtörtént eset.
Egy kisváros építésügyi előadója helyszíni szemléinek egyikén észrevett egy engedély nélküli családi ház építkezést azon a területen, ahol aznap hivatalos ügyben járt. Az építtetőt a helyszínen kérdőre is vonta, aki a hallgatását kérte és valószínűleg a kérését némi pénzel is nyomatékosította (vesztegetés Btk.250.-255 §) , mert a hivatalnok hivatali kötelességét megszegve nem jelentette az esetet.
Soha nem derült volna fény sem az engedély nélküli építkezésre, sem a vesztegetésre, ha az engedély nélkül építkező személy az ott dolgozó embereket a megállapodás szerint kifizeti. A normális elszámolás nem történt meg. A ki nem fizetett munkások egyike bement az építésügyi osztályra és éppen az érintett előadónak megtette a bejelentést az engedély nélküli építkezésről szóban, valamint tájékoztatta arról, hogy írásban is bejelenti a másodfokú hatóságnak, biztos ami biztos.
Miután a hivatalnok számára bizonyossá vált, hogy a szabályszegés kiderül, elhatározta, hogy a várható nagyobb bajt elkerüli és felfedi a rendőrségen a vesztegetést. Állásából ugyan azonnal kirúgták, de a börtön büntetést megúszta az alábbi § alapján.
Btk.255/A. § (1) Nem büntethető a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Amennyiben az anyagilag sértett ember nem a másodfokú építéshatóságnál teszi meg a bejelentését az engedély nélküli építkezésről, hanem a rendőrségen tesz feljelentést a vélt vesztegetés miatt, az azonos mértékű építési bírság kiszabása mellett, a botrány nagysága sokszorosa lett volna a ténylegesen megtörténtnek.
A vesztegetés nem csupán a leggyakoribb és legsúlyosabb bűncselekmény a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, hanem a legnehezebben felderíthető magatartás. Ennek az oka abban foglalható össze, hogy a vesztegetés mindkét oldalán az aktív és a passzív vesztegető egyaránt érdekelt abban, hogy cselekményük rejtve maradjon. Ezért biztosítja a törvény a büntetlenséget annak az érintett félnek amelyik felfedi a cselekményt, még mielőtt az a hatóság tudomására jut.
Az eset másik szereplője az építtető, 14.420.000 Ft-os építési bírságot kapott és a vesztegetésért felfüggesztett börtönbüntetést.